Több mint százéves helyi hagyomány Gútán a pünkösdi sortáncjárás
Ez a gyönyörű hagyomány, amelyet a jogfosztottság éveiben kényszerből szüneteltettek térségünkben, egyedül Gútán kelt újra életre. A helyi Csemadok-alapszervezet 1950 óta ismét minden évben megrendezi. Az első időkben Kicsindi Károly nevéhez fűződött az esemény megszervezése, koordinálása, napjainkban pedig Langschadl Dávid, a helyi Csemadok-alapszervezet elnöke végzi ezt töretlen lelkesedéssel.
A hagyomány szerint pünkösd szombatján a legények beszereztek egy hosszú egyenes jegenyefát (a későbbiekben fenyőt), melyet bevittek a vendégélő udvarára, és a virágokkal, szalagokkal, boros üveggel feldíszített kocsikereket rögzítettek a végére. A fenyő végére frissen vágott jegenyefa lombot tűztek. Az így elkészült vámkereket a fogadó udvarán felállították a legények pedig versenyeztek, ki tud felmászni egészen a fa tejéig, és megérinteni a kereket. Pünkösdkor a fiatalok saját vezetőjükként legénybírót, két csőszt, a táncmenet vezetőit, valamint pénztárost, jegyzőt és hajdúkat választottak. Mulatságot szerveztek, aminek költségire adományt gyűjöttek, mégpedig oly módon, hogy cigányzene kíséretében táncolva végigjárták a falut, és felköszöntötték a település bíráját, jegyzőjét, plébánosát. A kiszemelt házaknál köszöntőt mondtak, a háziak pedig megvendégelték őket, majd hálájuk jeléül a legénybíró zsebébe pénzt tettek. Köszönetül a vidám fiatalok a házigazdákat és a ház népét is megtáncoltatták. Ha a csőszök jelt adtak, a menet folytatta útját a következő állomás felé. Út közben a jelentősebb épületek előtt, útkereszteződésekben az oda kilátogató kíváncsiskodóknak is bemutatták az ünnepi táncot. Mindez napjainkban is hasonlóképpen zajlik.
Legutóbbi frissítés dátuma: 19. 5. 2024 13:28