Mesto Kolárovo

Gúta város

A város hivatalos honlapja

Műemlékek

Gútai Vízimalom

A Gútai Vízimalom eredetileg két párhuzamosan úszó lehorgonyzott hajón állt. A napjainkban látható vízimalom az eredeti malom rekonstrukciója, mely Dunaradványon működött, Komárom közelében. Az eredeti malom 1920-ban épült, tulajdonosa Szivanyó Béla volt. A malom egészen 1945-ig működött, amikor rejtélyes körülmények között leégett. Eltűnése az utolsó Dunán található vízimalom megsemmisülését jelentette, főként ezért építették a napjainkban látható malmot. Az építkezés a 20. század 70-es éveiben vette kezdetét. A megépítésben a korabeli fotók is nagy segítséget adtak, de az egykori alkalmazott, Swain Lajos által alkotott modell nagyban elősegítette a projekt megvalósítását. Az elképzelés a 70 -es, nyolcvanas évek között került megvalósításra, ezt követően építése 1982-ben fejeződött be. A malom 1995, május 25-én kötött ki mai helyén, amikor a gútai természetvédők tulajdonába került, ekkortól már nemzeti kulturális örökségnek számít.

vízimalom

 

Római katolikus Nagyboldogasszony templom

A barokk stílusú római katolikus Nagyboldogasszony templom 1723 – 1724 között volt felépítve az öregebb gótikus stílusban épült templom helyére, amely leégett. 1772-ben lett megnagyobbítva. A templom figyelemre méltó történelmi és kulturális műemlékek közé tartozik. Belseje boltíves, késő barokk stílusú, dongaboltozatú. A főoltáron lévő kép, amelyet Lütgerndorff Ferdinand festett 1832-ben, Szűz Mária mennybemenetelét ábrázolja.  
A templom körül volt egy öregebb erődítmény fal, lőállásokkal, kerek bástyákkal, amely a 17.századból maradt fenn. A 20. század 50-es éveiben a falat lebontották.

templom

 

Szent Rozália kápolna

Temetői barokk kápolna a 18. század 50-es éveiből későbbi, 19. századi tornyocskával. Kisebb, hosszúkás szakrális épület félköríves záródással és volutás homlokcsúccsal. Fogazott keresztboltozat, záróköve koncha, lunettával. Homlokzatait féloszlopok tagolják, ezek párkányfejezetének felépítményi része a tetőpárkányhoz vezet. A volutás homlokcsúcs közepében szoborfülke Szűz Mária-plasztikával. A szegmenszáródású csúcs mögött hasáb alakú tetőtornyocska emelkedik, zsalus hangnyílásokkal. A kápolnában a bejárattal szemben Szent Rozáliát ábrázoló oltárkép látható. Az olajfestmény Rozáliát a barlang bejáratánál ábrázolja imádkozás közben.

kápolna

 

Szent Vendel szobor

Az 1835-ös marhavész emlékére emelt Szent Vendelt a szobor ismeretlen készítője pásztorruhában, nyakában köpennyel, bal vállán átvetett tarisznyával és a hátára csúsztatott kalappal ábrázolja. Lába mellett egy borjú hever. A szentnek korábban volt pásztorbotja is, amelyet két karjával átölelt, s amelynek alsó vége a jobb csizmájához, felső része pedig mellkasának bal oldalához volt támasztva. A Szent Rozália parkban, közvetlenül a bejárat mellett található.

szent vendel

 

Első világháborús emlékmű

A kovácsoltvas kerítéssel övezett emlékműhöz néhány lépcsőn lehet feljutni, a bejárat két oldalán, az ajtókeretül szolgáló oszlopok tetején egy-egy stilizált beton löveg, rajtuk, vaspántokól kialakított zászlótartók. Maga a szobor az óvóan széttárt kezű Jézust ábrázolja, előtte két angyallal, akik egy haldokló katonát tartanak karjaikban. Jézus feje fölött félkörívben egy idézet olvasható Máté evangéliumából Rigele Lajos, szobrász és Mahr kőfaragó 1938-ban készült műve a templomparkban tekinthető meg.

emlékmű

 

Szentháromság szobor

A templom mögött, körülbelül fél méter magas mesterséges dombon áll ez a klasszicista stílusú emlékmű, amellyel 1831-ben Gúta város lakossága a sok áldozatot követelő, veszedelmes kolera járványnak állított emléket. Az emlékmű lábazata süttői márványból, a szoborcsoport és az azt tartó henger alakú oszlop homokkőből, míg a talapzat betonból készült. A henger alakú oszlopon elhelyezett Szentháromság ábrázolás alakjai: bal oldalon a bal kezében országalmát tartó Atyaisten, jobb oldalon a jobb kezében kereszttel Jézus, fölöttük pedig a szentléleket ábrázoló galamb aranyozott sugarakkal körülvéve. Az Atya és a Fiú az előttük térdelő Szűz Mária feje fölött koronát tart. 1831-ben állították a kolerajárvány áldozatainak emlékére. Ismeretlen az alkotója.

szentháromság

A II. világháborúban elesettek emlékműve

Az emlékhely a Rozália parkban a kápolnától jobbra található. Öt gránittábla és egy kb. 5 m magas fakereszt őrzi a II. világháborúban elesett gútaiak emlékét. A gránittáblák közül négy csaknem egyforma méretű, a táblákon összesen 194 hősi halott neve és a születésük évszáma szerepel. Az ötödik, úgymond központi tábla, méretben eltér a többitől, rajta pedig kétnyelvű vésett, fehérre festett betűkkel felirat olvasható:
A II. VILÁGHÁBORÚ ÁLDOZATAINAK
EMLÉKÉRE
NA PAMIATKU OBETIAM
II. SVETOVEJ VOJNY

A központi tábla mögött, a neveket tartalmazó gránittábláktól távolabb állították fel az emlékhelyhez tartozó sötétbarna, lazúrozott fakeresztet. 

emlékmű

 

Templom melletti feszület

A város legrégebbi szakrális kisemléke a misszió kereszt, vagy ahogy Gútán az emberek ismerik, a „templom melletti kereszt” a templom bejáratától balra helyezkedik el. A hatszög alakú terület, amelyen ez a kereszt áll, feketére festett kovácsoltvas kerítéssel van körülvéve. A kereszt, csakúgy, mint a lábazat és a talapzat, süttői márványból készült. A talapzat négyszög alakú, hat részből áll, ezek négy vaspánttal vannak összekapcsolva. A lábazat lépcsőzetesen szűkülő hasáb, amely felül zárópárkányban végződik. Középső részén egy címer alakúra formált, 51 cm széles és 69 cm magas dombormű látható. Ezen a felületen vésett, latin nyelvű feliratot találunk. 1797-ben készült, alkotója ismeretlen.

kereszt

 

Temetői feszület (Mindenki keresztje)

Rózsaszínű süttői márványból készült az egész kisemlék, amely jelenleg a Szent Rozália kápolna mellett, annak baloldalán van elhelyezve. Mostani helyére a temető parkká alakításakor került. Lábazata két részből áll; felső, oszlopszerűen kialakított részének közepén vésett, ezüstszínű festékkel átkent felirat, évszám látható: 1892. A felirati mező táblaszerűen lett kialakítva, sötétebb színű, úgy tűnik, mintha az idők során többször átfestették volna. A felirati mezőt ezüstszínű festékkel körbefestették. Felül a lábazat párkányszerűen kiszélesedik. A kereszt íves szárvégződésű, rajta öntöttvasból készült, sötétszínűre festett, de időközben megkopott, rozsdás korpusz. A függőleges keresztszár alsó része szélesebb, benne 53 cm magas és 14 cm mély szoborfülkét találunk. A keresztszár felső részén stilizált lobogó formában két sorba szedve I. N. R. I. felirat olvasható.

feszület

 

A Szent Rozália park régi sírjai

A parkot a barokk kápolna körül Gúta legősibb temetőjének felszámolásával hozták létre a múlt század 80-as éveiben. Ide temetkeztek a gútaiak egészen 1965-ig. A park kialakításakor figyelmet szenteltek annak, hogy az ősök iránti tisztelet és a kegyelet helye maradjon a későbbi nemzedékek számára is. A kőből készült síremlékeket a főbejárat két oldalán sorokban helyezték el. Külön figyelmet érdemel ezek közül Revisnyei Reviczky Mihály és Névery György plébánosoknak, valamint Fekete Ferenc gútai bírónak a sírköve.

sírok

 

Gútai Tájház

A több mint százéves épület népi kultúránk jeles emléke, hiszen megkülönböztető népi jellegű a sárból, agyagból készült vályogház. A Tájház volt tulajdonosai az egykoron Pitvaroson élő Kondé család, akik később betelepültek Szegedre. 1947-ben a kitelepítés során kényszerültek elhagyni otthonukat. A kitelepített család helyére Magyarországról önként áttelepülő szlovákok érkeztek. Az elmúlt években filagóriát és színpadot emeltek az udvaron, búboskemencét építettek, amelyben népi jellegű kenyereket, kalácsokat, lángost sütnek. A kemence igazi gútai stílusban épült. Ezen kívül készült még agyagégető kemence a nyári táborlakók részére. 1994 tavaszán a városi önkormányzat a Magyar Asszonyok Ligájának a rendelkezésére bocsátotta az addig üresen álló tájházat. A mai napig ezek az asszonyok, családjaik és segítőik végzik a tájház körüli teendőket. A felújított tájház különböző rendezvények, előadások, nyári alkotótáborok otthonává vált, az ott szorgoskodó gútaiak megalkották a közösségi élet és a kultúra kis szigetét.

tájház

 

A  Dachau és Schönberg táboraiba elhurcolt gútai lakosok emlékműve

Reicher János szobrász és Lukačovič István építész alkotása a rózsakertben található.

emlékmű

 

Földanya szobor

Nagy János  szobrász alkotása, a művelődési központtal szemben áll.

Elemek találkozása szökőkút

A városházával szemben a Templom téren található szökőkút az 1965-ös árvizet követő páratlan összefogásnak állít emléket. Az 1970-es évek elejéről származó „Elemek találkozása” elnevezésű emlékmű Karol Paluš építész munkája.

erők találkozása

 

Békavár erőd

A gútai erődítményt a  Mária magyar királynő utasítására építtetett vár helyén építették fel. A nagyobb  komáromi és  érsekújvári erődök mellett a Gútainak mindig kisebb szerepe volt a történelem során. A  török megszállás elején, 1527-ben, az erődöt felújíttatta a vár kapitánya, Martonosi Pesthényi György, hogy megvédje azt  Szapolyai János seregei elől, aki az  Oszmán Birodalmat támogatta. Még abban az évben a  Szapolyai János alatt szolgáló  Ráksay Gáspár seregei betörtek Gútára, és feldúlták. Néhány év után az erőd az  osztrák seregek kezébe került. 1584 és 1594 között a várat olasz hadmérnökök segítségével megerősítették.  1662 és  1664 között a  töröktől való félelmükben a várat ismét modernizálták. Ebben az időben, a gútai vár belsejében kőből épült házak álltak. Ma már csak a helye található meg.

békavár

A városról

logologologologo

segitség

Aktuális időjárás

ma, kedd 19. 3. 2024
tiszta égbolt 10 °C 1 °C
szerda 20. 3. szórványos felhőzet 12/2 °C
csütörtök 21. 3. enyhe eső 15/6 °C
péntek 22. 3. borús égbolt 15/10 °C