Pünkösdi sortáncjárás
A táncosok a városi hivatal előtt is ropták a táncot
A pünkösdi sortáncjárás a közösség egyik legfontosabb társadalmi eseménye, a feltámadásba vetett hit ünnepe és a magyar identitás megőrzésének fontos eszköze. A gútai Csemadok-alapszervezetének köszönhetően a hagyomány legtovább Gútán maradt fenn térségünkben. Idén a lelkes fiatalok 15 helyszínen ropták a táncot.
Ez a gyönyörű hagyomány, amelyet a jogfosztottság éveiben kényszerből szüneteltettek térségünkben, egyedül Gútán kelt újra életre. A helyi Csemadok-alapszervezet 1950 óta ismét minden évben megrendezi. Az első időkben Kicsindi Károly nevéhez fűződött az esemény megszervezése, koordinálása, napjainkban pedig Langschadl Dávid, a helyi Csemadok-alapszervezet elnöke végzi ezt töretlen lelkesedéssel.
A hagyomány szerint pünkösd szombatján a legények beszereztek egy hosszú egyenes jegenyefát (a későbbiekben fenyőt), melyet bevittek a vendégélő udvarára, és a virágokkal, szalagokkal, boros üveggel feldíszített kocsikereket rögzítettek a végére. A fenyő végére frissen vágott jegenyefa lombot tűztek. Az így elkészült vámkereket a fogadó udvarán felállították a legények pedig versenyeztek, ki tud felmászni egészen a fa tejéig, és megérinteni a kereket. Pünkösdkor a fiatalok saját vezetőjükként legénybírót, két csőszt, a táncmenet vezetőit, valamint pénztárost, jegyzőt és hajdúkat választottak. Mulatságot szerveztek, aminek költségire adományt gyűjöttek, mégpedig oly módon, hogy cigányzene kíséretében táncolva végigjárták a falut, és felköszöntötték a település bíráját, jegyzőjét, plébánosát. A kiszemelt házaknál köszöntőt mondtak, a háziak pedig megvendégelték őket, majd hálájuk jeléül a legénybíró zsebébe pénzt tettek. Köszönetül a vidám fiatalok a házigazdákat és a ház népét is megtáncoltatták. Ha a csőszök jelt adtak, a menet folytatta útját a következő állomás felé. Út közben a jelentősebb épületek előtt, útkereszteződésekben az oda kilátogató kíváncsiskodóknak is bemutatták az ünnepi táncot. Mindez napjainkban is hasonlóképpen zajlik.
Az esemény reggel 9 órakor kezdődött, majd 15 helyszínen ropták a táncot a lelkes fiatalok és idősebbek egyaránt, hiszen a sortánc valamennyi állomásán megtáncoltatták a nézelődő közönséget is. Minden vendéglátó helyszínen az első táncos rövid verses köszöntőt mondva kért engedélyt a tánc megkezdésére. Miután a vendéglátótól megkapta az engedélyt, megszólalt a zene, s a táncosok bemutatták az erre az alkalomra betanult táncukat, énekeltek, majd a vendéglátókat is táncra kérték. Azután a házigazda megvendégelte a táncosokat.
Gútának nincs tipikus népviselete, a táncoló sereg mégis szemet gyönyörködtető látványt nyújtott. Kicsik és nagyok ropták a táncot magyaros viseletben, az őket kísérő zenekar pedig olyan vidáman húzta a nótát, hogy nem is lehetett megállni, hogy ne pörögjön-forogjon velük mindenki, aki csak a közelükbe került. A menetet felcicomázott lovaskocsi zárta, ami a zenészeket szállította.
A látványos szabadtéri rendezvény vasárnap este táncházzal zárult.
Hozzáadás dátuma:
29. 5. 2023 13:37
Legutóbbi frissítés dátuma: 29. 5. 2023 13:50
Legutóbbi frissítés dátuma: 29. 5. 2023 13:50
Események
Naptár
Aktuális időjárás
ma, szerda 19. 2. 2025
3 °C
-6 °C
csütörtök
20. 2.
4/-5 °C
péntek
21. 2.
6/-4 °C
szombat
22. 2.
6/-4 °C